A 10+1 legjobb húsvéti film

2017. április 10. 15:42 - Hello Magyarok!

belmondo_marceau_husvet.png

Húsvéti filmekről írni nem egyszerű. Induljunk el Jézustól, és úgy haladjunk a (csoki)tojásokon át a húsvéti nyúl felé? Vagy az egyik témát eleve hagyjuk is ki? Miközben gyerekként az embernek még fogalma sincsen a szakállas, keresztes, félmeztelen bácsi történetéről és bőven az ibolyakölni, a piros tojás és a fémszázas bűvöletében éli meg az újabb iskolai szünetet, addig a világ jelentős része el sem tudja ezt a hétvégét mise, sonka és Ben-Hur nélkül képzelni. Talán ez a fura kettősség is az oka annak, hogy a karácsonnyal szemben igazán jó családi húsvéti film még nem készült. Jézus Krisztus történetének elmeséléséből viszont Dunát lehetne rekeszteni. De ha már belekezdtünk, végig is csináljuk. Szóval a legjobban sikerült húsvéti filmek minden szempontot figyelembe véve talán ezek lettek eddig:

+1. Roger nyúl a pácban (1988)

Abszolút semmi köze a húsvéthoz, se így, se úgy, de a Tapsi Hapsi után legismertebb filmes nyúl csak nem maradhat le egy ilyen listáról, nem? Az egyik első élő és animációs szereplőket egyszerre felvonultató filmnek még a sztorija is tűrhető: a '40-es évek Amerikájában járunk, amikor is meggyilkolnak egy Acme nevű fickót. A gyilkossággal Roger nyulat gyanúsítják, aki féltékenységből ölhetett. Az egyetlen segítsége egy iszákos magándetektív lehet. Klasszikus film noir sztori és hangulat, nem? Nyoma sincs a húsvétnak, én szóltam.

 

10. Snoopy és a húsvéti kutya (1974)

1965-ben készült el és máig az amerikaiak egyik kedvenc karácsonyi filmje a Snoopy és a karácsony (eredeti cím: A Charlie Brown Christmas). Nem csoda, ha a 25 perces rajzfilm sikere után további ünnepi kiadások érkeztek (pl. halloween, hálaadás, húsvét). Az utóbbi verzióban a főszereplő a húsvéti nyúl - lenne, de kiderül, hogy a húsvéti kutya annál sokkal menőbb. És pont van egy jelentkező a pozícióra, aki minden szempontból alkalmasnak tűnik arra, hogy betöltse a húsvéti kutya szerepét.

 

9. Húsvéti parádé (1948)

Minden idők legvidámabb musicalje - így hirdették 1948-ban a Húsvéti parádé című filmet. A korszak két nagy sztárját hozták össze erre a 107 percre: Judy Garland még a '30-as években alapozta meg hírnevét az Óz, a csodák csodája Dorothyjaként, Fred Astaire pedig filmben, zenében vagy éppen táncban ugyanolyan jó volt és népszerű. Minden adott volt tehát, hogy ebben a húsvéti musicalben közösen gurítsanak valami elképesztőt - ami akár az Oscarig is gurulhat. A zene végül tényleg megkapta a szobrot, viszont sem Garland, sem Astaire nem kapott jelölést. A sztori pedig igazi szirupos, hollywoodi: a menő táncost összehozza a sors egy közepesen tehetséges senkivel, akiből a bizonyítási vágytól fűtve szupertehetséget farag - meg persze jön az a szerelem is, menetrendszerűen.

 

8. Jézus Krisztus szupersztár (1973)

Minden filmes korszaknak megvan a maga Messiás-filmje: az '50-es, '60-as években megafilmek készültek, hatalmas díszlettel, embertelen költségvetéssel, embert próbáló játékidővel (pl. Ben-Hur), a 2000-es években a nyers, valósághű ábrázolás futott (pl. A passió), és akkor teljesen egyértelmű, hogy a '70-es évek hippikorszakában musicalt kellett csinálni a világ legismertebb történetéből. Sajátos értelmezése ez Jézus életének, ahol a valóságtól elszakadva, a virág gyermekeinek környezetében láthatjuk a Megváltót. Szinte már-már várjuk, hogy egy spontán Woodstock Fesztivál előbukkanjon a semmiből, de legalább Jimi Hendrix toljon el egy valamire való zsoltárt a gitárján. Nem baj, ilyen is kellett.

 

7. Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984)

Mihez kezdjen az ember, ha a felesége húsvétkor hazautazik az anyóshoz és ő még a reptéren belegabalyodik egy Sophie Marceau-kaliberű nőbe? Ha esetleg a feleség egy reptéri sztrájk miatt mégsem utazik el és fennáll a lebukás veszélye, legegyszerűbb ha azt hazudja, hogy a fiatal nő a lánya. Legalábbis Jean-Paul Belmondo karaktere ezt a taktikát választja ebben a francia vígjátékban. Jó kis helyzetkomikum, a franciák ebben eleve erősek, amin még egy aprókát dob az is, hogy a film forgatása idején 18 éves Sophie Marceau többször is minden szégyenérzet nélkül ledobja a textilt. 

 

6. Az öt legenda (2012)

Megvan az a kép, amikor az egy napot dolgozók klubjának tagjai (Mikulás, húsvéti nyúl, Jézuska stb.) kártyáznak? Aki Az öt legenda című animációs filmet rendezte, az feltehetően rendesen rajta maradt ezen a poénon. Az alapsztori ugyanis az, hogy a gyerekek őrzői, vagyis az öt legenda (Mikulás, húsvéti nyúl, Homokember, Fogtündér és később Dér Jankó) közösen szállnak harcba a gonosz mumus ellen, akinek mi más is lehetne a célja, minthogy pokollá tegye a gyerekek életét. Ha nem láttál még tetovált Mikulást és Hugh Jackman hangú húsvéti nyulat, ez a te (animációs) filmed.

 

5. Krisztus utolsó megkísértése (1988)

Ha valaki, akkor Martin Scorsese tudja, hogy Jézusról filmet készíteni igazán meredek vállalkozás. Pláne akkor, ha az ember elszakad a hagyományos Krisztus-képtől és valami olyat csempész a történetbe, ami a keresztények (és különösen a Vatikán) számára nehezen összeegyeztethető az addig ábrázoltakkal. Márpedig a Krisztus utolsó megkísértése ilyen film, különösen az a rész, amikor Jézus a kereszten arról fantáziál, milyen is lenne Mária Magdolnával normális életet és az ehhez hozzátatozó házaséletet élni. Magyarán van egy elképzelt szexjelenet is. Többek között ezért is tiltották be a filmet több országban és van olyan, ahol a mai napig sem lehet levetíteni. Mindezektől függetlenül ez az egyik legjobb Jézus-film, ami valaha készült.

 

4. Brian élete (1979)

Milyen lehet az, ha Jézus szomszédjának születik az ember, és már életének első percei is egy komplett tévedések vígjátékával érnek fel? Erre a kérdésre soha nem tudtuk volna meg a választ, ha a Monty Python csapat tagjai nem készítették volna el a Brian életéről szóló filmet. Ha tehát a húsvét alkalmával végigmennénk a passió állomásain vagy éppen a keresztre feszítésen, de egy kicsit könnyedebb, angol humorral bőven átitatott verziót kívánunk a sonka és tojás mellé fojtásnak, akkor ez lesz a mi filmünk.

 

3. Ben-Hur (1959)

A 11 Oscar az mégiscsak 11 Oscar. A világon három film volt képes ennyit nyerni: a Ben-Huron (1960-ban) kívül a Titanic (1998-ban) és A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2004-ben) tudta ezt a bravúrt végrehajtani. Ezeknél többet viszont még egyetlen film sem kapott. Ha tehát csak innen nézzük, akkor a Ben-Hur minden idők egyik legjobb filmje. És ez valahol így is van. Talán ezért is volt felesleges 2016-ban újra feldolgozni (kerek 100 perccel rövidebb remake?) a sztorit. Nem lehet versenyezni ugyanis az '59-ben, ötvenezer közreműködővel és nyolcezer statisztával készült mai mércével mérve is megafilmmel felvenni a versenyt. A 220 perces történelmi dráma a húsvéti tévéműsorok kötelező darabja, sonkával, tormával és tojással felszerelve érdemes nekikezdeni a Jézus történetét a gazdag jeruzsálemi zsidócsalád fiának szemszögéből elmesélő alkotásnak.

 

2. Hopp (2011)

Hogy a fenébe kerül ez az animált nyulas élőszereplős valami a második helyre, miközben Scorsese filmje csak az ötödik? - kérdezhetné ezt akárki, ráadásul tök jogosan. Ahogy az elején kifejtettük: a helyzet az, hogy igazán jó családi (tehát gyerekkel nézhető) húsvéti filmet eddig még nem igazán készítettek. De ha már valami, akkor ez, azaz a Hopp sikerült a legjobban. Ha pedig egy 10 év alatti gyerekkel nézzük, szinte az összes (gyerek)betegsége egy csapásra elmúlik a filmnek és a doboló nyúl, csokidrazsé-kaka, beszélő óriáscsibe és a Húsvét-szigeteken regnáló öreg húsvéti nyúl története egy bizarr, de mégis értelmezhető dimenzióvá áll össze. De csak 95 percre és nem tovább. Évente egyszer.

 

1. A passió (2004)

Egyelőre nehéz elképzelni, hogy Mel Gibson filmjénél hitelesebb, megrendítőbb és hatásosabb Jézus-film készüljön. (Éppen ezért kicsit aggasztó is egyben, hogy a hírek szerint már készülnek A passió folytatására, mely a feltámadás körüli időszakot dolgozná fel...) A passió úgy mutatja be Jézus utolsó óráit, ahogy azok valóban történhettek: benne van minden fájdalom, minden érzés, minden könny és minden csepp vér, amivel a Megváltó utolsó útját tette meg a Golgotáig. Keresztényként és nem keresztényként is megdöbbentő hatású film, aminek külön extrát ad, hogy végig a már holt arámi nyelven beszélnek benne, és emiatt csak felirattal nézhető és élvezhető a világ minden országában. Ez az a film, ami tényleg nem könnyű darab, de (legalább) egyszer mindenkinek érdemes legyűrnie ezt a nagyjából két órát.

 

A cikket a Törley támogatta. Koccints velünk az ünnepekre!

Szerző: mick

Tetszett a poszt? Lesz még ilyen! Kövess minket a Facebookon is.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomozi.blog.hu/api/trackback/id/tr9012401065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.